top of page
Szerző képebarukh ברוך

kit szeretsz jobban

mindkettőtöket egyformán szeretlek / hazudta


először papes hajolt oda kisbarukh-hoz barukh úgy emlékszik hogy nyolc-kilenc éves lehetett akkor papesnek derékból kellett előre dőlnie ha azt akarta hogy az arcuk egy magasságban legyen barukh úgy emlékszik hogy papes egészen belehajolt az arcába úgy kérdezte meg halkan szinte suttogva: kit szeretsz jobban? anyát vagy engem? barukh úgy emlékszik hogy nem lepődött meg a kérdésen akkor már hosszú ideje zajlott valami otthon amit kisbarukh a válás fogalmával kötött össze egyszer meg is kérdezte sosanát: el fogtok válni? és a válasz amit sosana adott nem nyugtatta meg kisbarukhot kisbarukh jobban szerette sosanát mint papest ez nem volt kérdés a számára de azt is tudta hogy ezt nem mondhatja meg papesnek mert azzal összetörné a szívét és nem érezte magát elég erősnek ahhoz hogy abban az időszakban amikor a családja és a világa összeomlani készült még papes összetört szívének terhét is magára vegye ezen gondolkodott kisbarukh miközben papes arcát nézte ami az ő arcához egészen közel csak az ő válaszára várt kit szeretsz jobban? anyát vagy engem? ez volt az első alkalom az első trauma amit barukh fel tud idézni amikor eredendően nem-tipikus idegrendszere egy elviselhetetlen szituációból úgy menekült el hogy egyszerűen kicsekkolt a pillanatból nem tartott sokáig ez a kicsekkolás csak néhány szempillantásig

de azalatt kisbarukh elég erőt szedett össze ahhoz hogy papes arcába hazudja azt a mondatot ami minden ilyen kérdésre az egyetlen illedelmes válasz az egyetlen olyan válasz ami nem töri össze papes szívét és ami egyszersmind kisbarukh válláról is leveszi azt a terhet hogy szülei fölnőtt konfliktusában neki az egyik gyereknek kelljen még ha csak közvetett módon is de eljátszania a döntőbíró szerepét: mindkettőtöket egyformán szeretlek hazudta barukh nem emlékszik hogy mi történt ezután valószínűleg papes magára hagyta kisbarukh pedig gyorsan visszabújt oda ahol senki nem hajolt az arcába senki nem ment a bőre alá ahol mindenki békén hagyta abba a tudatállapotba ami kívülről szórakozottságnak vagy udvariatlanságnak gyakran érzéketlenségnek máskor pedig egyenesen arroganciának tűnt és tűnik azóta is belülről viszont egyszerűen csak egy bunker a pillanat túlélésének egyetlen és elengedhetetlen eszköze barukh nem tudja hogy ez volt-e az első az eredendő trauma ami mozgósította divergens idegrendszerét de azt tudja hogy azóta millió és millió hasonlóan elviselhetetlen helyzetben reagált az agya úgy hogy egyszerűen és önhatalmúlag kisbarukh és nagybarukh szándékától teljesen függetlenül kicsekkolt a pillanatból annak hogy az agya miért értékel egy helyzetet elviselhetetlennek sokféle oka lehet lehet teljesen banális mint az hogy a kémia óra unalmas de lehet olyan grandiózusan fájdalmas is mint papes kérdése: kit szeretsz jobban? anyát vagy engem? persze később ahogy a családi szappanopera folytatódott sosana is odahajolt kisbarukh-hoz és ő is feltette neki a kérdést de arra hogy neki mit válaszolt barukh már egyáltalán nem emlékszik azt a pillanatot teljesen elveszítette sok millió másik pillanattal együtt


 

233 megtekintés0 hozzászólás

Kapcsolódó bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
bottom of page